A Cella Septichora Sopianae késõ római ókeresztény temetõjének régóta ismert épülete, az egyik legjelentõsebb pannóniai szakrális építmény, amelynek teljes feltárására a mai napig nem került sor. „Mostoha sorsát” kedvezõtlen elhelyezkedésének köszönheti. Nyugati zárófala a plébánia épülete alatt található, északi és keleti része a Káptalan utca alatt van, 6 méter mélységben. Nincs még egy ilyen épület a magyar régészetben, amelynek feltárására oly sok tervet szõttek volna, és amelynek feltárása régész generációk álma volt évtizedeken keresztül.

A Cella Septichora Látogató Központban a sírkamrák összenyitásával föld alatti régészeti lelőhelyen csodálható meg a Korsós sírkamra, a Péter-Pál sírkamra, a Nyolcszögű sírkápolna, a III., IV., XIX. és XX. számú sírkamrák.

Cella Septichora: A pécsi ókeresztény temető eddig ismert legnagyobb épülete, amely valószínűleg temetkezési célra épült, de sírokra utaló nyom azonban nem került elő benne. Nevét hétkaréjos, hét apszisos alaprajzáról kapta, mely egyedülálló az ókeresztény építmények között. Hossza 21,5 m, legnagyobb szélessége 17,46 m. 4-6 méter mélyen, az egykori római járószintre ereszkedve láthatjuk a falakat, melyek néhol 2 méter magasan is megmaradtak. Építésének ideje a 4. század végére vagy az 5. század elejére tehető.

Péter-Pál sírkamra: Eredetileg kétszintes építmény volt, a római járószinten épült a memoriális kápolna, a sírkamra pedig a föld alatt helyezkedett el. A kápolna falait sajnálatosan elbontották, ma csak alapfalai láthatóak a védőépület alatt. Az épen megőrződött dongaboltozatos sírkamra teljes belső felülete falfestményekkel díszített. Az északi falon Péter és Pál apostolok alakjai láthatók, az oldalfalakra a korai keresztény temetőművészetben gyakori bibliai jeleneteket festettek. A bejáratot a belső oldalon (déli oldal) növényi ornamentika keretezi, a mennyezeten gazdag növényi és állati szimbólumok között kör keretekbe foglalt fiatalok arcképei láthatók, akiknek kiléte a bizonytalanságban marad.

Korsós sírkamra: Az egykor kétszintes építmény alsó szintje, a sírkamra látogatható. Nevét a falba mélyített fülkében látható kancsó és pohár ábrázolásról kapta. A sírkamra oldalfalait geometrikus és növényi ornamentikából álló díszítés borítja. Az eucharisztikus fülke előtt épült a kelet-nyugati tájolású szarkofág, amely elé egy későbbi temetkezéskor még egy szarkofágot építettek, amely így szinte betöltötte a belső teret.

Nyolcszögű sírkápolna: Eredetileg talán zarándokok által látogatható sírkápolnának szánták. A 4. század végére Sopianae temetője valószínűleg megtelt, így az épületet sírkamrává alakították át. Az északi és déli oldalait megvastagították, az északi falban nagyobb fülkét képeztek ki, melynek alján felállították a már korábban ide helyezett tégla sírládát. A bejáratot dél felé egy rövidebb folyosószerű előtérrel hosszabbították meg, amit azután befalaztak.